2008. június 12., csütörtök

Lederer I. – A család

A kastély
Az 1800-as évek második felétől Pusztakengyel környékén, az egykori Almásy birtokon, több család gazdálkodott. Közülük a legnagyobb területet (4097 kh-at) és talán a legszebb birtokot a Lederer család művelte. Nevük, eredetük, történelmi szerepük mára már sajnos feledésbe merült, annak ellenére, hogy földjükön (1925-ös adatok szerint), helyi viszonylatban a legtöbben, 652-en éltek.
A család történetének bemutatásában azt hiszem kivételes szerencsém van, hiszen nem csak a könyvtár és az internet volt segítségemre, hanem az egykori gazdaságban élt szemtanúk és ma is élő leszármazottak elbeszélései, megőrzött dokumentumai is. Ezekért ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni!
A történet Budapesten kezdődött, ahol Lederer Jakab kereskedő felesége, Schwab Paulina, két szép fiú gyermeknek adott életet, egy év különbséggel. Arthur 1861-ben, öccse Károly 1862-ben látta meg a napvilágot. Sajnos édesanyjuk fiatalon (öt évvel később) elhunyt tüdővészben.
A budapesti Lederer ház
A kisfiúkat testvérei, a Schwab fivérek vették szárnyaik alá. Úgy nőttek fel, és olyan elválaszthatatlanok voltak akár az ikrek. A kiegyezés körüli időkben, a zsidótörvények enyhülésével, a család nagyobb lehetőségekhez jutott. 1880 körül Schwab Károly és fivére, az előző zsidó tulajdonosoktól, megvette a csókai (eredetileg Marczibányi) birtokot. Körülbelül ebben az időben juthattak hozzá a pusztakengyeli területhez is. A Lederer fiúk egy bécsi mezőgazdasági főiskolán végezték tanulmányaikat, mint a két gazdaság jövendő örökösei.
Dr. Lederer Deziré
1893-ban Arthur elvette a 20 éves Lévy Alice-t, aki varsói születésű volt. Károly felesége pedig Kohner Alice lett. Ekkorra a két fivér már valószínűleg megörökölte (részben megvette) a két birtokot, és együtt vezette azokat. Ezekben az időkben még Budapesten laktak. Arthur a VI. kerületi Aradi, Károly a közeli Bajza utcában.
Lévy Alice három gyermeknek adott életet. István (1894) hősi halált halt az orosz fronton 1915-ben. Halála miatt az 1897-ben született György Károlynak kellett apja nyomdokaiba lépni, és előző közgazdász (bankár) tanulmányaival felhagyva áttérni a „mezőgazdasági vonalra”. László (1900), a család nagy bánatára, szintén korán hunyt el. Ő „megúszta” az I. világháborút, „átvészelte” az olasz frontot és 1918-as hazatérését követően, egy hétre rá, spanyolnáthában halt meg.
Miután a trianoni békeszerződés Csókát Jugoszláviába helyezte át, a Lederer fivérek a megszokott testvériességgel megegyeztek abban, hogy a csókai birtokot Arthur, a pusztakengyelit pedig Károly viszi tovább tulajdonosként.
Csázy Mária, Deziré lánya
Lederer Károlynak és Kohner Alice-nak hat gyermeke született. Elsőként Ernő (1897), aki ismeretlen okból a 18. születésnapján öngyilkos lett.
A második, Dr. Lederer Deziré (1898), aki Tövisi Csázy Elemér alezredeshez ment férjhez, és egy nagyon szép leányaóuk született. A szülők azonban elváltak, és Csázy Mária (aki Csók István: Fürdőruhás nő parkban című képén látható), kissé zárkózott édesanyjával, Budapesten folytatta életét. Felüdülést számára a Pusztakengyelen eltöltött gyönyörű nyarak jelentették.
A következő testvér Pál (1899), aki bátyjához hasonlóan, szintén fiatalon hunyt el. Őt az I. világháborút követő kommunista forradalom ideje alatt, a környék lázongó, forrongó népe a kastély parkjában felakasztotta. A család többi tagja Pesten tartózkodott, de ő azt hitte nincs mitől félnie, nincs ellensége Kengyelen, ezért itt maradt. Sajnos tévedett.
Andor
Kohner Alice, valószínűleg két fia elvesztése miatt mély depresszióba esett, amiből nem tudott szabadulni, és nem sokkal ezután el is hagyta a családot. Idős korában egyedül, kutyáival élt, és így is halt meg. Pulijaival bezárkózva találtak rá, valószínűleg mind megfagytak.
András (Andor) (1902), édesapja 1930-as hirtelen halála után a nyomdokaiba lépve, a gazdaság vezetője lett. 42 éves koráig agglegényként élt, és az összes idejét a birtok igazgatása kötötte le. A nyilas uralom alatt 1944-ben feleségül vette Krenner Évát, akivel Romániába szöktek. Gyermekük, Miklós is itt, azaz Bukarestben született 1945-ben. Kis idő múlva a család Angliába menekült tovább, ahol aztán letelepedtek, meghonosodtak. Andor 1968-ban halt meg, özvegye viszont még él. Miklós 63 éves, nős, és két felnőtt fia egyedüli viselői a család vezetéknevének.
Anni és Andor
Az ötödik gyermek volt Anna, ő Ungar György ügyvéd felesége lett. Két fiuk született, György és Péter. A szülők már régen meghaltak, az egyik fiú, György, két éve. Péter viszont New Yorkban él. Özvegy, nyugdíjas egyetemi matematika tanár, két gyermeke (Jonathan és Anne) és négy unokája van.
Végül Péter, a legfiatalabb, aki kissé bohém, mindig víg kedélyű volt. Szerette a jó életet. Rengeteget utazott, sokszor tartózkodott Kengyelen is. Kétszer nősült, de serdülőkori mumpsz következtében nem lehetett gyermeke. Ő is Angliában halt meg.
A Lederer család 1919-ben átkeresztelkedett, áttért a katolikus vallásra, mégis a nyilas uralom alatt, a zsidó származásuk miatt, menekülniük kellett. Nagy segítségükre volt ebben Csázy Elemér és második felesége, akik hősies viselkedésükkel, életveszélyes körülmények között bújtatták és mentették meg az itthon maradt Lederer Dezirét, lányát Máriát és az Ungar családot is. E két család leszármazottjai a mai napig Budapesten élnek, és azt hiszem, örökké hálásak lesznek ezért.

Szerző: Csibrány István

1 megjegyzés:

  1. Kedves szerző, Egy érdekes családi anekdotával szeretném gazdaságítani a történetet, amit nagypapám Vitéz Gulyás Ferenc, aki már elhunyt sokszor elmesélt. A történet úgy szólt, hogy a Lederer család kengyeli birtokának a gazdatisztje az én dédnagyapám Gulyás volt, felesége Kirchner Rozália. Amikor a család elmenekült, sok kincset elástak, aminek a helyéről csak a dédnagyapám tudott. A háború után, vagy alatt, ezért a kincsért vissza is tért a család, aminek a helyét a dédnagyapám meg is mutatott, és így tudta megmenteni a Lederer család a vagyon egy részét, amivel a történet szerint Amerikába, vagy legalábbis külföldre mentek.

    VálaszTörlés