Baghy II. – Az ősök

Both–Baghy kúria

A II. Katonai felmérés térképének Pusztakengyelt ábrázoló része 1860-tól 1866-ig készült el. Ezen a szelvényen, az Almásyakon kívül már megjelentek az új bérlők, tulajdonosok. Így a Koppely (Harkányi), Blaskovich, Szőke és Lederer birtokok már név szerint voltak említve, azonban a mai Bagimajor és Erzsébeti-erdő területe még mindig Almásy tanyaként szerepelt. Éppen ezért az 1850 körül épült szélmalom még az Almásyak által építtetett.

A pusztakengyeli Baghy família ősei ekkor még, a csanád vármegyei Pusztaszőlős, Pusztakaszaper területén művelték földjeiket. A már említett térképen ezeken helyeken látható Bagi Lajos és Károly tanyája is. Innen származott a későbbi bagimajori család egyenesági felmenője, Bagi Imre (1814–1891).

Imre 1870 körül, immár feleségével, Kasztel Erzsébettel (1814–1898) megvásárolta a mai Cserkeszőlő területén fekvő tópartpusztai birtokot Luby József Heves-Külső-Szolnok vármegyei főszolgabírótól, majd a vételt követően egy intézői épületet emeltetett itt. Évtizedek múlva, az akkoriban Kisasszonyszőlőnek is nevezett terület intézői lakásának kibővítésével, majd teljes átépítésével alakult ki a későbbi kastély.

Bagi Imre halála után Tópartpusztát fia, ifj. Baghy Imre (1836–1913) örökölte, aki ekkor már feleségével – Sváb Máriával (1848–1925) – együtt 1739 katasztrális holdnyi területtel rendelkezett a környéken. Övék volt a Cibakháza melletti Sárszeg északi részének fele (másik felét Sváb Károlyné, Imre anyósa birtokolta), és valószínűleg ekkor már a pusztakengyeli földek is a család birtokában voltak.

1899-ben I. Ferenc József Baghy Imrének, régi nemessége épségben tartása mellett, a Szécsényi előnevet adományozta. Ekkorra már a család székhelye átkerült Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe, pontosabban a mai Erzsébeti erdő területére, melyet abban az időben Baghy nagy majornak hívtak. A tóparti birtok ügyeit ezután – az 1894-től, a család szolgálatában álló – Ordasi János uradalmi ispán vezette nagy hozzáértéssel és lelkiismeretességgel.

Szécsényi Baghy Imrének és feleségének öt gyermeke született. Név szerint: Béla, Gyula, Lujza, Erzsébet (mert ugye valakiről Erzsébet-majort is elnevezték) és Irma. Az illendőség miatt talán kezdjük a hölgyekkel, bár róluk sajnos nagyon keveset tudok. Az azonban bizonyos, hogy mindnyájan férjhez mentek, méghozzá elég előkelő nemesi családból származó úriemberekhez, és ezt követően életüket Pusztakengyeltől távoli vidéken élték.

Baghy Lujzát az a Bajczai Beliczey Géza vette feleségül, aki 1863. április 28-án, régi nemesi család sarjaként született Békéscsabán. Középiskoláit Aradon, Körmöcbányán, műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte. Tanulmányúton járt Angliában, Franciaországban és Svájcban. Később atyja mezőhegyesi birtokán átvette a gazdaság vezetését. Ekkor kapcsolódott be Békés vármegye gazdasági és politikai életébe. 1903-ban lett a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnöke, később elnöke, majd 1922-ben örökös tiszteletbeli elnökké választották. 1913-tól Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. Az 1918-as forradalmi események miatt börtönbüntetést kapott. Szabadulása után újkígyósi birtokán gazdálkodott. Visszatérve a közéletbe, 1921-ben alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, megkapta a gazdasági főtanácsosi címet és több magas kitüntetést. Békés megye törvényhatósága kétszer választotta a felsőház tagjává, és beválasztották az Országos Mezőgazdasági Kamarába is. Több igazgatóságnak, egyesületnek volt díszelnöke, és két évtizeden át Békés megye főispánja.

Baghy Erzsébet (1875–1958) férje Bothfalvi Both Menyhért lett. Róla sajnos csak annyit tudok, hogy szintén nagyon előkelő nemesi családból származott. Ő és felesége emlékét őrzi a fenti képen látható Both–Baghy kúria Domonyban, mely jelenleg a település polgármesteri hivatalának ad otthont.

Baghy Irma férjéről semmit nem tudtam meg, csupán a nevét: nemes Ónodi Weress Zoltán.

Szécsényi Baghy Imre gazdaságának központja Erzsébet-major (Baghy nagy major) volt. Itt rendezkedett be a család, itt épült az a kúria is, melynek átalakításával a későbbi Erzsébeti kastély kialakult. A mai Bagimajor területének központja abban az időben a számtartói lakás, a későbbi iskola épülete volt.

Imre idős korára itthon maradt fiai vették át a gazdaság irányítását, és halála után ők örökölték birtokait. Erről azonban már a következő részben fogok írni.

Szerző: Csibrány István

További részek: 1. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész