Tudnivalók az önkormányzati választásról

Négy éve ilyenkor már javában dübörgött a választási kampány rekordszámú képviselő- és polgármesterjelölttel. Akkor megpróbáltuk összeszedni a legfontosabb tudnivalókat az önkormányzati választásról. Mivel újra választásra készülünk, kiegészítettük az akkor írtakat a változásokkal. Csak a ránk vonatkozó dolgokkal foglalkoztunk. Ha valami érdemleges kimaradt volna, szívesen vesszük a kiegészítést.

A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásának időpontja 2014. október 12. vasárnap. A megválasztott képviselők mandátuma immáron öt évre szól, megbízásukat 2019-ig gyakorolhatják.

A választás egyfordulós (sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nincs), amely az ország település szerkezetéhez igazodva településtípusonként más-más elemekből áll össze.

A 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai egyéni listás választási rendszerben választják meg, ahol a település egy választókerületet alkot. A települési önkormányzat képviselőtestülete tagjainak száma a 2014. január 1-jei lakosságszám alapján került meghatározásra.

Az önkormányzati választásokon szavazhat minden magyar és nem magyar állampolgár, aki legalább 18 éves és bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye van Magyarországon.

Volgamenti hérics

Hérics

Botanikai szenzáció, olvashattuk hétvégén az újságban. A volgamenti hérics (Adonis volgensis) új élőhelyére bukkantak Kengyel határában. A Magyarországon fokozott védelem alatt álló növényre egy vadőr bukkant még a tavasszal, és ő hívta fel rá a botanikus szakemberek figyelmét.

Hazánkban Csorvás után Kengyel a második ismertté vált természetes előfordulási helye a volgamenti héricsnek. Közép-Európában, a csorvási és kengyeli termőhelyen kívül csak Kolozsvár közelében, valamint a Kárpáton túl, Jászvásár környékén ismertek állományai.

A növényt Magyarországon 1935-ben fedezték fel Herkner Zoltán vasúti főmérnök segítségével, ő figyelt fel a vonatból a nagy sárga, feltűnő virágaira a Csorvás Orosháza vasútvonalon. Néhány példányt elküldött a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárába Jávorka Sándor akadémikusnak, aki a dél-orosz, nyugat-szibériai sztyeppékről ismert, volgamenti héricsnek azonosította a fajt. Feltételezik, hogy több más termőhelye volt még ebben az időszakban a Dél-Tiszántúlon, melyek közül a pusztaföldvári, kunágotai, illetve hódmezővásárhelyi állományok váltak ismertté az 1960-as években, ezek azonban később megsemmisültek.

Az Országos Természetvédelmi Hivatal 1971-ben nyilvánította védetté az akkor még volgamenti hérics néven ismert növényt. Az 1990-es évek elején botanikusok újból elvégezték a növény rendszertani besorolását, és megállapították, hogy amit addig volgamenti hérics néven ismertünk, az valójában erdélyi hérics (Adonis transsylvanica). Az egyedekre és a területre vonatkozó országos védettség továbbra is változatlanul fennmaradt.

A hérics botanikai jellemzése a következő: fészkes virágzatú, főgyökér rendszerű, sziromlevele sárga, nagysága kb. mint a margaréta, dudvás szárú, szárán többfelé indul a virág, tőelosztással történik a szaporítása. A növény értéke a gyökerében rejlik, amely mind állatoknál, mind embernél káros daganatok, gennyesedések elhajtására, megszüntetésére szolgáló alapanyagot tartalmaz. Virágzása kora tavasszal, az ibolya nyílása előtt, vagy azzal egy időben történik.

Szerző: szabózé

Kengyel címere

Kengyel címere

A címer egyszerű – fekete vonallal három részre osztott – pajzsalak.

A bal felső vörös mezőben fehér unikornis (egyszarvú) fekete kontúrvonallal az ősi Szapolyai család címerállata. A régi nemesi birtokot jelképezi, mivel a XV–XVI. századi Kengyel e család birtokaihoz tartozott.

A jobb felső zöld mezőben barna törvénydombon (kurgán) ezüstpallost tartó jobb kar fekete kontúrvonallal az ítélőszék jelképe. Ez egyben utalás a falut körülvevő kunhalmokra is.

Az alsó kék mezőt vízszintes irányban futó ezüst hullámvonal, fekete kontúrokkal, osztja ketté. Az alsó részben fehér körben barna szélmalom, fekete kontúrokkal (ez egyértelmű). A felső rész tiszta kék. A kék mezőben hullámos ezüstvonal a Tisza jelképe, melynek a partján (szabályzása előtt) helyezkedett el Kengyel.

Szerző: Csibrány István